Azt hiszem mondhatok olyat, hogy a Szürke ötven árnyalata sok írót és olvasót kifordított önmagából. Aztán a kezembe került egy könyv, ami négy évvel korábban került kiadásra, mint az annyit emlegetett "szürke", és ráadásul több megkérdőjelezhető témát is durr a szemünk elé tár. Nagyon bevezetést ehhez nem akarok, és őszintén szólva nem is tudok írni, mert akkor már most belekezdhetnék a könyv elemzésébe, pedig még azt nem is vázoltam, hogy miről szól a történet.
Szóval, Lora Leigh könyvsorozatának első részének főszerepében egy macsó, amerikai, volt tengerészgyalogos férfi és annak mostohahúga áll. Igen, tudom, mire gondolsz, nekem is megakadt a szemem az olvasásban, mikor erre így rájöttem, de aztán megvontam a vállam, és "Legyen. Trónok harcán nevelkedtem, ezen már nem akadunk fenn. Végülis, ők nem vérrokonok."
A srác hazatér a tengerentúlról, de nem a várt meleg fogadtatásban részesül, hanem kiderül, hogy valaki vadászik a lányra. Összedugja a fejét a szintén volt katona unokatestvéreivel, hogy kiderítsék ki zaklatja a lányt és megállítsák. Úgy nagyjából elég is lenne a sztori, de azért az írónő még bekavar néhány dologgal. Na jó, csak eggyel, de az épp elég.
(Minden jókislány szeretett egyszer egy rosszfiút. Ez az élet igazsága, a természet játéka. Az ellentétek vonzzák egymást, és minél rosszfiúsabb valaki, annál vonzóbb a jókislánynak, aki nem tud ellene mit tenni, csak beleesni. - Lora Leigh)
De mi a csavar? Hogy a három unokatestvér az állam csábítói. Ezen miért akadtam fenn? Mert nem egyedül vadásznak, hanem közösen, aztán megosztják a zsákmányt... Oké, nagy levegő, és gondoljuk ezt át. Trónok harca, megint... Láttunk és olvastunk messze rosszabbakat is, akkor mi a baj? Nem is tudom, csak furcsa volt ezt így olvasni, hogy ennek a három macsónak ez mennyire természetes. Na, mindegy.
Persze a főszereplőnkkel is így gondolkodnak, kicsit másként. Mert a lány azóta bele van szerelmesedve a mostohabátyjába, hogy az eszét tudja, a srác pedig hasonlóképp. Ezt tudja nem csak a két unokatestvér, de az egész város is. Úgyhogy amikor arra kerülne sor, hogy a lányon is osztozkodjanak, azért csak előtérbe kerül az a bizonyos birtoklási vágy... De még milyen birtoklási vágy, te jó ég... ennyiszer életemben nem olvastam még összesen, hogy "Enyém vagy. Az én csajom. Az én vadmacskám... stb." Egy idő után már kezdtem rosszul érezni magam, hogy belekontárkodok a magánéletükbe, mintha nem is ez lenne a könyvnek a lényege. Egyszer-kétszer már kukkolónak éreztem magam olvasás közben.
Azért a lányt se kell félteni. Nagyszájú és nem fél megmondani a véleményét egyik pasinak sem. Ez legalább jó tulajdonsága, mert egyébként nem sok ilyen volt. Egy semleges karakter. Nem volt rossz, vagy jó, csak elhittem, hogy ő a "Nő", akiért ezek az "álomférfiak" harcolnak. Kis túlzással pont olyan volt, mint a Twilight sorozat Bellája. Ott volt, nem csinált szinte semmit, csak mindenki meg volt esve érte és majd kitört a háború érte. Én meg csak néztem a filmet és nem értettem, mit nem veszek észre vele kapcsolatban. Eltértem a tárgytól...
A végén persze kiderül, hogy ki volt a zaklató, és miért. Na az megint egy olyan magyarázat volt, amihez nagyon betegnek kell lenni. És őszintén szólva én ott kérdőjeleztem meg egy kicsit az írónő ép elméjűségét, amikor a magyarázatot megadta. Olyat hallottam már, hogy valaki veri a gyerekét, sajnos nem újdonság, vagy ritkaság, de itt egészen másféle büntetésről volt szó, és nem túlzás, hogy a gyomrom felfordult a gondolattól.
Az utolsó oldalakon happy end és folytatás következik, úgyhogy amint vége a vizsgaidőszakomnak belekezdek abba is. Kérdezhetnéd, hogy miért, ha ennyire leírtam ezt a történetet? Ha szó szerint többet néztem a plafont értetlenségemben, mint magát a lapokat. Azért, mert megtanultam már, hogy az első könyvről, filmről, sorozatrészről alkotott vélemény nem releváns. Ha a második, vagy harmadik rész is ilyen borzalmas, akkor az írónő vagy tényleg nem tud írni, vagy csak engem nem fogott meg igazán. De egy "valamiről" sosem döntök, vagy mondok teljes ítéletet, ha van folytatása. Márpedig ennek van még 4 könyve. Úgyhogy kíváncsi vagyok.
Szép napot nektek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése